Kontaktor

Mi az a kontaktor?

A kontaktor egy olyan elektromágneses kapcsoló, amelyet arra terveztek, hogy távolról kapcsoljon nagy áramú fogyasztókat (például motorokat, fűtőszálakat, világítást). Lényegében egy nagy teljesítményű relé.

Felépítése

Mágneses tekercs (AC vagy DC): Ez hozza működésbe a kontaktort, amikor áram alá kerül.
Mozgó vasmag (armatura): A tekercs mágneses tere behúzza, és zárja az érintkezőket.
Főérintkezők: Ezeken keresztül folyik a nagy áram (általában 3 fázis – 3 pólus).
Segédérintkezők: Jelzési vagy vezérlési célra használjuk őket (pl. záró/nyitó kontaktus).
Rugók: Visszaengedik az érintkezőket nyugalmi állapotba, ha a tekercs lekapcsol.

Működése

A kontaktor tekercsére feszültséget adva mágneses tér keletkezik. A mágnes behúzza a mozgó vasmagot, ezzel zárja a főérintkezőket. Áram indul a terhelés (pl. motor) felé. Ha a vezérlés lekapcsolja a tekercset, az érintkezők szétválnak, megszakad az áramkör.

Alkalmazása

Motorvezérlés: Indítás, leállítás, irányváltás (DOL, csillag–delta kapcsolás).
Fűtés vezérlése: Elektromos kazánok, hőpanelek.
Világításvezérlés: Nagy teljesítményű világító rendszerek, ipari csarnokok.
Automatika: Gépek, berendezések vezérlésében logikai szerepet játszanak.

Jellemzői / tulajdonságai

Névleges feszültség (Ue): Pl. 230V AC vezérlés, 400V terhelés.
Névleges áramerősség (Ie): Pl. 9A, 25A, 40A. Pólusszám: 1P, 2P, 3P, 4P stb.
Tekercsfeszültség: Megadható 24V DC, 230V AC stb. szerint.
Élettartam: Mechanikai és elektromos kapcsolási szám alapján határozzák meg.
Segédérintkezők típusa: NO (normally open) / NC (normally closed).